A 67P/Csurjumov-Geraszimenko (67P/C-G) üstökös belső szerkezetét segítenek megismerni a Rosetta űrszonda felvételei, a képek tudományos kiértékelését végző nemzetközi kutatócsoportnak Tóth Imre, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) tudományos főmunkatársa személyében magyar tagja is van – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.

Az Európai Űrügynökség azért küldte az űrszondát a 57P/C-G közvetlen közelébe, hogy kiderítsék, valójában hogyan válik a Nap felé közeledve aktívvá – azaz gáz- és poranyagot kibocsátóvá – egy kométa, illetve pontosan mi az üstökösaktivitás mechanizmusa. A Rosetta, amely 2004-ben indult útnak, 2014. augusztus 6-án állt pályára a 67P/C-G magja körül. Az űrszonda képfelvevő rendszere, az OSIRIS (Optical, Spectroscopic and Infrared Remote Imaging System) kis látószögű (NAC) és nagy látószögű (WAC) kamerái segítségével eddig az üstökösmag felszínének 70 százalékát térképezte fel, az égitest déli féltekéje és pólusvidéke jelenleg sötétségbe burkolózik, csak az augusztus 13-i napközelség körüli időszakban lesz megvilágítva. A felszín már felderített része geomorfológiailag öt különböző területre osztható, amelyek összesen 19 régiót alkotnak, ezek megjelöléséhez elsősorban az ókori Egyiptomhoz kötődő valós vagy mitikus személyek, földrajzi helyek nevét használták.